Neki most nincs munkája. Egy csomó minden romba dől körülötte, és én nem tudok segíteni. Nem tudom helyette megoldani, bármennyire is szeretném. Depresszióssá teszi, elkedvteleníti és nem tudom felvidítani. Úgy, igazán.

Nem tudom, nem tudom, nem tudom... Szörnyen szarnak érzem magam. Pedig erről igazán nem tehetek, de annyira fáj bánatosnak és egyre inkább meggyötörtnek látni. Kérem, ez had változzon. Szeretem.

Lesz, ami lesz.

Szerző: \\\'netaláljrám\\\'  2010.09.14. 21:09 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://netalaljram.blog.hu/api/trackback/id/tr12296707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása