mert nekem nincs senki aki azt mondaná szeret. Aki mikor elönt a szomorúság megölelne, és éreztetné, ő valami olyat ad, ami mindig helyrehoz, amire tényleg szükségem van. Aki megsimogat és szépnek tartja a mosolyom. Aki letörli a könnyeim, ha azok elárasztják arcom. Aki arra ösztönöz, hogy kora reggel örömmel ugorjak ki az ágyamból, hogy láthassam. Akivel álomra hajthatom fejem, aki biztonságot nyújt, mert tudom, hogy mindig mellettem van. Aki egy titkos érintéssel végigsimítja a kezem, és ennyi elég ahhoz, hogy egész testemben a melegség áradását érezzem. Aki azt mondja: "dehát te ilyen vagy" és mégis a társaságomra vágyik. Akire egész nap gondolhatok. Aki mikor nem is várom küld nekem egy olyan smst, amibe 1 vagy 2 szónál nincs is több írva, mert az az, amire vágyom. Aki ezt komolyan is gondolja. Aki mikor a szemembe néz érezhetően felpezsdül, és elmeséli nekem az álmait. Akit bíztathatok, akiben hihetek, akiért bármit megteszek. Akiért meghalnék. Akiért élek. Aki nem okoz csalódást. Aki meghallgat. Aki szeret, és én is Őt.
Akit ha meglátok, tudom, hogy Ő az, mert sugárzik.
Ez az én blogom, akkor vagyok összefüggéstelen, nyálas, ábrándozó, unalmas, amikor én akarom. Magamnak írok minden gyengeségemről. Vess meg.
"Egy vagyok a millióból
De ennyi nekem is jár a jóból
Hogyha megkapom ezt az álmot
Gyönyörű lepke lesz a hernyóból
Könnyű szárnyain elrepít
Oda ahol semmi nem kényszerít
Arra, hogy a testem hordja a lelkem terhét
Felszabadít"
