Mindent a maga módján.

Itt állok a tócsában, amit te pisiltél alám.

Ha kérhetnél valamit az emberiségtől, az mi lenne? Tüntessük el a feleslegeset, senkinek ne legyen szeme, úgyse lát senki. Vagy?

Nagyon meleg, ami katarzis hatást vált ki, aztán mindentől elvonatkoztat, elszigetel. Dagály a fejben, de csak egy emlős úszik benn, Őt nem tudják megölni még a Japánok sem. Aztán apály, dagály. A váltakozás gyönyörű és növeli a hiányt. Előttem Ő is belehányt.

Úgy látom felültünk a lóra, Sajnos én már sokszor estem hóba. Ne hagyd, hogy lepottyanjak róla, A te fejedben is ketyeg még az (az) óra.

Sötét napsugarak keresztezik a hófehér eget,

Félelmet érzel hazafelé menet.