Ha minden másnap csalódás, reggelente jöjj halál kegyelete. Ha minden másnap boldogság, újra és újra várom a napot.

Eljött, hozzám jött el! Csakis. Jó volt, hiányzik, félek, hogy belé szeretek. Már így is erős az érzelmi kötődés, nincs messze a teljes elmélyülés. Miért félek? Nem akarok csalódni. Most miért nem írsz? Gondolj rám.

Ha hallod, hogy halott, mi hatott mikor adott, kaparj tovább, hol magas a gát, miben eláz, ki velem erre vár. Szeretett egyet, akart hozzá melletted, megkérted, hogy menjen, de szívedben nem engedted. Most itt van a ház, benned a láz, az élet megaláz, legyen ki megtalál. Értetted a napot, elveszett, megfagyott, kivált a világ, sírján sincs virág. Kerested, meglelted, közeledbe engedted. Hozta az ölelést, csókjában merengés. Elveszett, visszatért, ügyelj a jövődért.