Vége. Másfél év, és már sosem tudja meg, hogy miatta mentem oda. Hiányzik, szeretem. Az utóbbi időben megértem, hogy nem tudott mit kezdeni velem, az én hibám. De ha annyit jelentettem, miért nem lehet megpróbálni helyrehozni velem? Nem tudom. Válaszokat nem kapok, ezt a bánásmódot nem érzem úgy, hogy kiérdemeltem. Azt hiszem ő volt az utolsó, akit ennyire... Végérvényesen megtanultam min kell változtatnom, kár, hogy ilyen áron. Össze kell szednem magam. Elűzni a rossz gondolatokat: Arccal előre, Saját tőrömbe dőlve.

Szeretlek.